Az első időszak 1950 — 1960-ig terjed.
Ebben az időszakban az iskolában 2 éves, általános betegápolói képzés folyt, ekkor már a most is iskolaként működő műemlék jellegű épületben. Szükség is volt szakemberekre, mert erre az időszakra esett a megyei kórház bővülése, új intézmények létesítése (pl. Mosdós, Barcs). Ebben az évtizedben kezdődött el a gondozónői képzés, elkezdődött a bölcsődei rendszer kiépítése, hiszen egyre több nő állt munkába. 1954-től elkezdődött a megnövekvő szakember szükséglet miatt a már gyakorlattal rendelkezők munka mellett történő képzése. Az oktatás ekkor már egységes tanterv szerint folyt. Az ötvenes években Bihari Lászlóné volt az iskola igazgatója, 1959-től pedig Bolla Dóra.

A következő időszak 1960 - 1970- ig terjed.
Ekkor kezdődött el a gyermekápolói képzés megszervezése, melyhez hathatós segítséget nyújtott dr Halka Sándor gyermekgyógyász főorvos, aki később szaktanácsadóként segítette a gyermekápolói szakképzést. Változott az a korábbi rendszer, hogy az egész ország területéről toboroztak hallgatókat, sikerült a megye területéről elegendő tanulót beiskolázni. A megye intézményeinek hathatósan javult a szakember ellátottsága, hiszen ekkor az iskola elvégzése után kötelező szakmai gyakorlatot kellett letölteni. A képzés ebben az időszakban 2 éves volt, általános ápolói és gyermekápolói szakon, a jelentkezési korhatár 17-34 év volt. Jellemző volt az is, hogy egyre többen jelentkeztek érettségi után a szakképzésbe, főleg gyermekápolói szakon. A 2 éves képzés során elméleti és gyakorlati szakok váltakoztak, a tantárgyak között kis óraszámban fordultak elő közismereti tárgyak, a szakmai tantárgyak alkották a képzés gerincét. Ápolói oklevelet az kaphatott, aki 22 alkalommal kollokvált, letöltött 20 hetet tankórtermi gyakorlaton és 6 tárgyból sikeres képesítővizsgát tett. A 2 éves képzési formák mellett működött az 1 éves bölcsődei gondozói képzés és a munka melletti általános ápolói képzés is. Az iskola ebben az időszakban kollégiumként is működött, az oktatók kollégiumi nevelői feladatokat is elláttak. 1969-től Kaposi Vendelné lett az iskola igazgatója.

1970-80-ig terjedő időszak jellemzői:
Az évtized első felében az előző időszakhoz hasonlóan folyt az iskolában a szakemberképzés, az oklevél átvétele után az iskolából kikerült tanulók jól megállták a helyüket a különböző egészségügyi szakterületeken. Az emberi tulajdonságok pozitív fejlődéséhez a kollégium és az iskola egysége nagyban hozzájárult, hosszantartó kötődések, baráti kapcsolatok alakultak ki, s nem utolsó sorban mindez a tanulmányi eredményeken is meglátszott. 1975-től változás következett be a szakiskolai képzésben, az egészségügyi szakiskolák középfokú oktatási intézményekké váltak, a csak egészségügyi irányítás mellett megjelent a művelődésügyi is. A képzés 3 évessé vált, 14 éves kortól, (tehát a 8 általános elvégzése után) lehetett jelentkezni az iskolába, 17 év volt a felső korhatár. Munka melletti képzés 2 éves maradt (alapfokon). A kollokviumi, tankórtermi rendszer megszűnt, a leckekönyv helyébe ellenőrző, bizonyítvány és osztálynapló lépett. A változás abban is megnyilvánult, hogy közismereti tárgyak ugyanolyan óraszámban jelentek meg, mint a többi iskolában, sőt a biológiát és a kémiát még nagyobb óraszámban tanulták, mint más szakképző iskolában. A 3. év végén a tanulók általános ápolói és asszisztensi szakiskolai bizonyítványt kaptak, de ez nem számított szakképesítésnek, utána 1 éve szakosító tanfolyamot kellett elvégezni, akkor lettek szakemberek (gyermekápoló, felnőtt szakápoló, gondozónő stb.) 2 párhuzamos osztály kezdte meg egyszerre tanulmányait a korábbi, 2 évenkénti beiskolázás helyett. 1976-tól igazgatóváltás is történt, dr Szijártó Józsefné lett az új igazgató. A korábban felvázolt változások együtt jártak a személyi és tárgyi feltételek változásával. Az iskola az évtized végéig megyei irányítású intézményként működött.

Az 1980-1990-ig terjedő időszak jellemzői:
Folytatódtak a változások, melyek már a 70-es évek végén kezdetüket vették. Új tantermek, gyakorlószobák kialakítására került sor, ez kezdetben mennyiségi változást jelentett. Folyamatosan történt a tantestület bővülése, hiszen a közismereti tárgyak tanításához stabil tanári kart kellett kialakítani. A szakmai órák száma is megnőtt, a szakmai elméletet és gyakorlatot tanítók számára főiskolai végzettség megszerzését tette lehetővé az Egészségügyi Főiskola, mely a 70-es évek második felétől működött. Az iskola irányítása a város kezébe került. Míg 1968-ban 8 főből állt a tantestület, a 80-as évek közepére 16 főre emelkedett. Újabb tantermek, gyakorlószobák kialakítására nyílt lehetőség, a Tallián Gy. utcai épületet ugyan eredetileg a szintén felfejlődött felnőttképzés céljaira kaptuk, de a benti iskolai képzéshez is használnunk kellett a tantermeket. A párhuzamos osztályok száma 3-a emelkedett. Elkezdődött és meg is valósult a régóta hiányzó tornaszoba kialakítása. 1988-ban Tapazdi Jenőné lett az iskola igazgatója.

1990-től napjainkig terjedő időszak:
A tanuló létszám tovább bővült, 4 párhuzamos osztályban tanítottunk 1-1 évfolyamon, 12 osztályos iskolává váltunk a nappali képzésben, a munka melletti képzésben pedig 8-10 osztály indult évente (ezek többnyire 1 éves szakosító képzések voltak). Az épületben végzett átalakításokkal külön választottuk az elméleti és gyakorlati képzés színtereit. Az anyaépületben kaptak helyet a tantermek, a számítástechnika terem, a könyvtár, a másik épületben pedig a gyakorlószobák, ahol felkészítjük a tanulókat a szakmára. A gyakorlószobák és a számítástechnika terem felszerelését folyamatosan fejlesztettük, részben pályázati pénzekből. A tantestület bővülése is tovább folytatódott, gyakorlatilag megduplázódott. 1993 újabb mérföldkövet jelentett az iskola életében, elkezdődött a szakközépiskolai képzés, 1997-ben érettségiztek először tanulóink, közülük néhányat főiskolára is felvettek. Ezzel bővült, változott a tantestület összetétele — szükségessé vált több egyetemi végzettségű tanár alkalmazása is. A szakközépiskolai osztályok belépésével minőségi változás is bekövetkezett több vonatkozásban, bővült az informatika oktatása, Internet használatára is lehetőség van. A gyakorlószobákban a legkorszerűbb eszközök használata is lehetővé vált. A gyereklétszám csökkenésével az osztályok létszáma is csökkent, jelenleg 11 osztályunk van nappali képzésben, 8 pedig felnőttképzésben.
1998-tól 9. osztályokat indítottunk (3 osztályt), úgy, hogy egy osztályt érettségiztetni szeretnénk, kettőnek pedig a 10. osztály elvégzése után szakmát tanítani.

A 2015/2016 tanévtől iskolánk új épületbe költözött, ahol a tanítás az eddiginél is korszerűbb oktatási környezetben, jól felszerelt demonstrációs és előadótermekben zajlik, jól felkészült és elhivatott szakemberek végzik nevelő-oktató munkájukat. Tanulóink idegen nyelvként angol vagy német nyelv között választhatnak, melynek keretén belül szakmai nyelv oktatása is történik. Igény szerint biztosítunk tantárgyi korrepetálást, illetve délutáni szakkörök segítségével tesszük lehetővé egy-egy terület mélyebb megismerését tanulóink számára.